Farsangi bál vagy pihenés Hajdúszoboszlón? Mindkettő lehetséges! A legtöbbünk számára a farsang a farsangi bálok és mulatságok mennyei szalagos fánkokról szól. Gyermekeink lázasan keresik a farsangi jelmezeket, amelyek megvásárlása vagy elkészítése kihívást jelenthet, ha gyermekünknek különleges igényei vannak a beöltözéssel kapcsolatban.
Farsangi bál Hajdúszoboszlón vagy pihenés? Mindkettő kedvelt, de mostanság előtérben van a pihenés, ami hideg hónapokban nem csoda. A farsangi bál a téli álom után a szórakozásról és az ünneplésről szól. Íme 5 érdekesség a farsang időszakáról. Igaz még vannak bálok, de manapság sokan útra kelnek akár 1-1 napra is ebben az időszakban. Magyar emberre jellemző a találékonyság, így sokan a bálozást és a pihenést összekötik. Kifelé tartva a télből, idén sem szabad kihagynod a mulatságot vagy épp a pihenést. Sokan hedonista étkezéseket tartanak, de vannak akik pihenéssel töltik a eme időszak napjait például modern apartmanban Hajdúszoboszlón.
A farsangi időszak
A keresztény naptár szerint a farsangi időszak január 6-án kezdődik és hamvazószerdán ér véget. Pontos eredetét nem ismerik, de egyrészről a tél lezárást, másrészről a tavasz vártát ünnepeljük a hagyomány szerint. Húsvét előtt 40 nappal kerül rá sor. Ilyenkor még nyugodtan lehet enni-inni és dorbézolni. Minden adott, hogy hangos szóval, énekkel, mulatsággal űzzük el a hideget. Januárban az ünnepi fényeket szürke, hideg egyhangúság váltotta fel. Ekkora már több mint egy hónap telt el az ünnepek vége óta, és most már ideje lenne a tavaszra koncentrálni. A kora tavaszi ünnep a termékenységgel és a bőséggel kapcsolatos. Úgy tartják, hogy ez az ünnep a mai napig fennmaradt.
Farsangi bál vagy pihenés?
A karneválok és bálok a középkorban alakultak ki és terjedtek el, amikor a pogány gyökerű karneváli hagyományokat a keresztény egyház átvette, és hivatalos vallásos ünneppé tette. Bár a karneválok a Föld valamennyi lakott kontinensén elterjedtek, a két leghíresebb a riói és a velencei karnevál. A magyarországi néphagyományhoz régóta hozzátartozik a mohácsi busójárás. Az első feljegyzések erről a rendezvényről a 18. század végéről származnak, és ma is izgalmas látványt nyújt a több ezer telet viselő, kabátban és démoni maszkban tornyosuló tömeg. Azoknak akiket érdekel a népszokás érdemes ellátogatni Mohácsra. Azonban akik pihenéssel szeretnék tölteni a farsangi bálok időszakát, azoknak ajánljuk Hajdúszoboszlót! A fürdővárosban minden adott kellemes téli, illetve farsangi pihenéshez. Gyógyszolgáltatások tömkelege érhető el fürdőjében, de aki csak mártózna bársonyos termálvizében az is remekül feltöltődhet egy hétvége alatt is. A kezelések hatása érdekében érdemes minimum 5 napot igénybe venni. Gyerkőccel utazóknak is remek választás a fürdőváros! Családosok előszeretettel látogatják a fedett élményfürdőt, ahol gyermek, szülő, nagyszülő különböző medencékben wellnessezhet. Mivel még valójában az év ezen időszakában hideg van és mostanság a tavasz picit később kezdődik, biztosan tetszeni fog a mediterrán fürdőzés lehetősége az egész családnak.
A magyarság körében miről szólt régen a farsang
A múltban a farsang a párválasztás és az esküvő fontos időszakának tartották. A húsvéti böjti időszakban tilos volt az esküvő, ezért az emberek ilyenkor tartották az esküvőket. A legények bálokat szerveztek a falvakban, és agglegényeket választottak, akiknek a nevét tánc közben a kalapjukra tűzték. Innen a farsangi bálok népszerűsége is, hisz táncos mulatságok lényege a párválasztás, eljegyzés.
A farsangi fánk eredete
Nálunk a farsang elengedhetetlen édessége a fánk, ennek is legismertebb fajtája a szalagos fánk. A fánk eredetéről többféle történet is létezik. Természetesen vannak hihető és kevésbé hihető verziók is. A fánk pontos eredete ismeretlen. Egyes források szerint Olaszországból származik, és az olasz pékek hozták el Kelet-Európába. Más források szerint Hollandiából származik, ahol olikoeks vagy oliebollen (olajgolyó) néven ismerték.
Talán legismertebb történet így szól: Marie Antoinette megszökött az udvari jelmezbálról, és csatlakozott az utcán tomboló tömeghez. Közben megéhezett, ezért utcai árustól fánkot vásárolt, ami nagyon ízlett neki. A király meg akarta venni az összes fánkot, de az őt kísérő lovag szerint ez túl drága volt. Aztán elmondta a királynak, hogy annyira ízlett neki, hogy még többet akar enni, ezért egy emberrel többet készíttetett. Ettől kezdve ezt a fajta fánkot szolgálták fel a királyi lakomákon.
Másik vicces anekdota szerint ez az édesség Bécsből származik. Amikor a híres bécsi pék, Krapfen meghalt, a felesége vette át a pékséget. A vendégeknek reggelente rendszeresen hosszú órákat kellett várniuk a pékre, és ezt tudatták is. A durva vendégre válaszul Krapfenné egy darab kenyértésztát vágott a vendég fejéhez. A tészta célt tévesztett, és egyenesen a sistergő olajba esett. A vendégeket vonzotta az illat, és a véletlen folytán megszületett az első fánk.
+ 1 TIPP: Titkos magyar tippünk! Tegyünk a fánk tésztájába rumot! Így az olajat sütés közben kicsapja, ezáltal nem süllyed el és biztos szalagos lesz, valamint illatos, zamatos.
Farsangi tradíció modern jelmezben
Az európai farsangi ünnepségek hasonlóak az amerikai Halloweenhez. Az emberek jelmezt viselnek, és néhány napig nem kell a szokásos önmaguknak lenniük. Ez eredetileg az európai arisztokrácia ünnepe volt, de idővel bárki számára elérhetővé vált. A maszkolás hagyománya a 18. században kezdődött az arisztokrata túlzásokra adott válaszként, és egészen napjainkig a bécsi kultúra része maradt. A bécsi operabál az egyik leghíresebb bál, amelyet a mai napig évente megrendeznek az Állami Operaházban. Vannak tipikus jelmezötletek, ezért a legjobb, ha kreatív leszel, és valami egyedit találsz ki: legyél a kedvenc hősöd egy filmből vagy regényből, vagy akár egy híres tudós, és biztosan kitűnsz a tömegből.