fbpx
+36 30 990 00 63 bestszallas@gmail.com

A Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár melletti park Hajdúszoboszlón 2024. március 24-től húsvéti hangulatban tündököl egészen április 07-ig! Az önkormányzat és a művelődési központ közös szervezésében, a parkot tojásfák és egyéb húsvéti installációk díszítik. Húsvéti tojáspark Hajdúszoboszlón – nem az első alkalommal jönnek össze civil szervezetek, hogy feldíszítsék a parkot húsvéti ünnepek alkalmából.

A szabadtéri kiállítás már március 24-én ( vasárnap ) megnyitja kapuit, és egészen április 07-ig ( vasárnap ) látogatható lesz. Célunk egy olyan szabadtéri húsvéti park létrehozása, amelyben a lakosság, civil szervezetek, egyházak, iskolák és óvodák is részt vesznek, és amely tökéletesen illeszkedik a húsvéti ünnepkörhöz.

A Húsvéti Park hivatalos megnyitója virágvasárnap kerül megrendezésre. Szeretettel várunk mindenkit a megnyitó ünnepségére, amelyen bemutatjuk a Húsvéti Park üzenetét. Közös díszítés az időjárás függvényében alakul.

A park kulturális, szellemi és turisztikai szempontból is érdekes programokat kínál, amelyek egész családnak tartalmas kikapcsolódást nyújtanak.

Ne hagyja ki ezt az egyedülálló lehetőséget, és látogasson el Hajdúszoboszlóra a húsvéti időszakban! Fedezze fel a tojásfákat és installációkat, és élvezze a családi programokat a parkban. Számos szálláshely áll rendelkezésre, ahol vendégeink élvezhetik a kényelmet és a kikapcsolódást. Húsvéti szállás közvetlen a gyógyfürdő mellett! Pihenjen és kapcsolódjon ki Hajdúszoboszlón!

Húsvéti tojáspark Hajdúszoboszlón – Gyönyörködjön a húsvéti tojásfák és installációkban

Tojáspark Hajdúszoboszlón – Cél a lakosság, a civil szervezetek, egyházak, iskolák, óvodák közreműködésével egy olyan szabadtéri húsvéti park létrehozása, amely illeszkedik a húsvéti ünnepkörhöz, kifejezve városunk újjászületésének kezdetét is, szellemi, kulturális és turisztikai értelemben egyaránt.

A húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus feltámadását ünnepli. Az ünnep azonban már jóval azelőtt is létezett, mint Jézus születése és a kereszténység elterjedése. Az ókori pogány kultúrákban a tavasz érkezését ünnepelték, amelynek jelképe az újjászületés és az élet újraéledése volt.

Az egyik legismertebb húsvéti hagyomány a tojásfestés, amelynek eredete szintén az ókorra nyúlik vissza. A tojás a termékenység, az élet és az újjászületés jelképe, ezért került be az ünnepi hagyományok közé.

Egy másik fontos húsvéti hagyomány a húsvéti nyúl, amely szintén a termékenység és az újjászületés szimbóluma. A hagyomány szerint a nyúl hozza el a tojásokat és rejtőzik azok mögé.

A húsvéti hagyományok sokszínűek és különbözőek lehetnek a világ különböző régióiban. Vannak olyan helyek, ahol húsvéti meneteket tartanak, másutt pedig húsvéti ételeket fogyasztanak az ünnepen. Azonban a közös vonás, hogy az ünnep a tavasz és az újjászületés időszakához kapcsolódik, és a remény és az újrakezdés üzenetét hordozza magában.

Virágvasárnap a keresztény egyházban

Virágvasárnap a keresztény egyházakban az ünnepi hét bevezető napja, amely Jézus Krisztus Jeruzsálembe történő bevonulását ünnepli. A hagyomány szerint az emberek akkor készítettek útravalókat a hosszú hét utazásához, amelyeket Jézus bevonulásakor a földre terítettek, így jelezve tiszteletüket. A szertartás során a hívek általában barkákat, babérágakat és virágokat visznek a templomba, amelyeket az istentisztelet során megszentelnek.

A virágvasárnapi szertartásnak számos helyen van különleges jelentősége. Például Spanyolországban és Latin-Amerikában a hívek szokása szerint az ünnepi kosarakba virágokat és fűszernövényeket tesznek, amelyekkel az utakat, a templomokat és a lakásokat díszítik fel. Néhány helyen a szertartás végén a hívek házukba visszatérve keresztet rajzolnak a folyosóra vagy a kapu fölé, hogy megvédjék a családjukat a rossz szellemtől.

Magyarországon a virágvasárnapi hagyományok közé tartozik az útravalók készítése, a barkaágak, virágok cipelése, valamint az utcai keresztfelvonulások szervezése. Az ünnepen gyakran virágokkal, barkákkal és zöld ágakkal díszítik a templomokat és a lakásokat. A virágvasárnap egyben a nagyböjt utolsó vasárnapja, ezután következik a nagyhét, majd a húsvétvasárnap.