+36 30 990 00 63 bestszallas@gmail.com

Kráter-tó kialakulása: 1961. augusztus 23-án hatalmas robajjal és égbe törő lángoszlopokkal járó gázkitörés történt Nagyhegyes határában, melynek következtében egy kis tó alakult ki, amely alkalmas horgászatra is. A varázslatosan türkizkék tóra hasonlító képződményt nyugodtan nevezhetjük az Alföld szemének.

A blogunkban egy különleges természeti képződményről, a Nagyhegyesi Kráter-tóról szeretnénk mesélni nektek. Ez a csodálatos látványosság egy tragikus esemény következményeként jött létre, és egyre népszerűbbé válik a természet szerelmesei körében.

Az említett természetvédelmi terület biciklivel jól megközelíthető Hajdúszoboszlóról!

Kráter – tó a tragédiából született látványosság

A nagyhegyesi Kráter-tó egy olyan tó, amely a 1961-ben bekövetkezett gázkitörés helyén alakult ki, és közel 200 méter átmérőjű. A tó körüli területet ma már erdő borítja, ami egyedülálló hangulatot kölcsönöz az egykori védősáncnak. A tó környezete különleges mikroklímával rendelkezik, amely jelentősen eltér a környező szántóföldek klímájától. A védőgát tetején egy sétány lett kialakítva, amely pihenő padokkal és szalonnasütő hellyel is rendelkezik, így lehetőség nyílik bográcsozásra és grillezésre is. Remek program Hajdúszoboszlóról indulva elbiciklizni és felderíteni a vadregényes környezetet.

Kerékpáros túraútvonal

A könnyen megközelíthető a fürdővárostól mindössze 12 kilométerre található kerékpárúton keresztül. Kerékpáros útvonal kifejezetten ideális családoknak és túrázóknak. Amikor a nagyhegyesi kerékpárúton haladtok Hortobágy irányába, érdemes a csirkefarm „piros padnál” jobbra fordulni a kerékpárútról és folytatni az utat a mezőgazdasági úton. Egy időben ez volt a támpont, de mára kerékpáros tábla jelzi a letérés irányát. Miután 3,5 kilométernyi haladni teljesen leaszfaltozott úton, balra kell fordulni. Innen már jól láthatóak a tó fái! Nehezen téveszthető el, hiszen ez az egyetlen beton/aszfaltút, amire figyelni kell. Ezen az úton könnyedén megközelíthető a tó körüli erdős területhez, ahol csodálatos látványban lehet része mindenkinek.

Visszatekintő

Az 1920-as években Pávai Vajna Ferenc geológus vezetésével az alföldön megindult a szénhidrogén-kutatás, amelynek „mellékterméke” lett világhírű a 73 oC-os termálvízre alapuló Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő. 1959 januárjában a Nagyhegyes és Hajdúszoboszló közötti Hsz. 2. jelű kút mélyítésével feltárták a 30 milliárd köbméteres hajdúszoboszlói gázmezőt. A kezdeti időszakban a kis mélységű kutak, a jelentős mennyiségű metángáz és a technológiai fejletlenség komoly problémákat okozott, többek között súlyos gázkitöréseket.

A legnagyobb gázkitörés 1961. augusztus 23-án történt a Hsz 36-jelű kút kitermelése során. Az öngyulladás következtében lángra lobbanó földgáz közel 42 óráig égő 100 méteres lángoszlopa még Debrecenben is nappali fényeket varázsolt az éjszakai égboltra. A kitörés nyomán kialakult közel 150 méter átmérőjű kráterben egy kb. 5 méter mély tavacska keletkezett, amely alkalmas horgászatra is. A krátert körülvevő sáncot most erdő borítja, amely főként nemes nyárból áll. Az erdővel körülvett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímával rendelkezik, amely jelentősen eltér a környező szántóföldek klímájától.

2006-ban a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat bekerítette a területet, sétányokat és pihenőket alakított ki, valamint egy mini fúrótornyot és emléktáblát helyezett el a MOL Nyrt-vel együttműködve. A település felől szilárd burkolatú úton (kb. 3,5 km) könnyen megközelíthető ipari emlékhely, amely népszerű kirándulóhely.